2013. július 21., vasárnap

Születésnap, buli, torta- Birthday, party, cake

Születésnap, buli, torta, ajándék.

Szörnyű helyzetbe kerültünk. Fiam barátjának a születésnapja jön. Pontosabban már itt is van.
Mivel költözés és nagy utazás előtt állnak ... háát nem kis feladat megajándékozni. 
A "falka" csemetémre bízta a vágyott könyv megszerzését. Későn! Csak előjegyzést vesznek fel erre a könyvre.
Hogy is van ez? Előjegyzés, várakozó lista??? Mert, hogy nem olvas az ifjúság? Nem, tényleg nem. Nem azt amit rájuk erőszakolunk. A kötelezőket valóban nem. Évek óta benne vagyunk a kötelezőkbe, a bőrömön tapasztalom. Azt hiszem a Pál utcai fiúk volt az egyetlen olvasható. Na jó, az Egri csillagok is. Az elmúlt pár évben hat olyan sorozatot is olvastunk, amiért sorban álltunk, és éjszakákon át olvastunk. Ezek nem voltak kötelezőek.
Szóval az ajándék.
Végig jártunk mindent, egy másik ajándék árát eltelefonáltuk. És semmi!
Legyen torta! 
Klassz! Amúgy is kap tortát, vigyünk még egyet!
Mindig az agyvérzés kerülget, amikor vérrel- verejtékkel összehozok egy tortát gyermekem szülinapjára, és akkor valaki beállít egy szuper tortával! Ami mellett az enyém, hogy is mondjam ... csak egy erőtlen próbálkozás. Imádom!!!!
De nincs más ötlet!
Sok helyen láttam ezt a "dagonyázó malacok" tortát. Sokat nézegettem, mert nekem is tetszett, a többi 7465 emberhez hasonlóan.
Ez pont innen származik.

Akkor torta.
Katasztrófával indult!  Nem, a torta klassz lett ... volna, ha nem ejtem le. Életemben nem csináltam ilyet! Még egy pohár joghurtot sem ejtettem el soha!
Fekete ribiszkés túrótorta, csokis piskótával ... lett volna. Gondosan befóliáztam, hogy éjszakára betegyem a hűtőbe ... amikor szaltózott egyet. Nem elég, hogy odalett a torta, ami másnap kellett volna, de a halványzöld konyha bútort is összekente. Meg a falat, meg a fehér nadrágomat is. És még lapátolhattam is össze, törölgettem, kanalaztam, mosogattam, sikáltam ...
Másnap hajnalban futás a boltba nyitásra túróért, újra sütés, krém kevergetés, piskóta töltögetés. Most a hűtőben dermed. Csak remélhetem, hogy elég jól megköt, hogy elbírja a dekorációt.
Mert ugye ez a torta erről szól. Bármi lehet benne, amit szeretünk, vagy meg tudunk csinálni.
Nagyon klassz kis torta. Mondjuk a méretétől függően drága, nagyon drága, vagy még annál is drágább. Nem a malacrózsaszín marcipán. Áááá, az csak 990 Ft. A kerítés. A KitKat kerítés. Mert nem kolbászból, hanem KitKat-ból van. Nekem 4 csomagra volt szükségem. 
Szóval a második kiadást vékonyabbra csináltam, csak 25 dkg túróból, hogy biztosan megdermedjen. Megdermedt. 
Amíg a torta a hűtőben dermedt, megcsináltam a malacokat. Mire felkerül  a máz, készen kell lenniük. Jöhet egy kis gyurmázás.
Miután rátettem a fölső lapot megépítettem a kerítést. Mivel alacsonyabb lett, mint terveztem, a KitKat-okat megfeleztem. Olvasztott csokival, darabonként ragasztottam a torta oldalához. Meglepett, hogy milyen egyszerűen ment. Pedig egy kicsit tartottam tőle. Ne essünk kétségbe, ha nem tökéletesen szabályos az a kerítés. Nem baj, ha kicsit csámpás, kidőlt- bedőlt. Esetleg nem egyforma magas.
A csoki máz alá a töltelékből félretett, alaposan megszilárdult fekete ribiszke zselét kentem. A csokimázat csak úgy, rendetlenül kentem rá. Nem lehet szép sima! Na nem mintha ez nekem sikerülne! Amíg ragad a máz beleültettem a malacokat. A máz szép dudorosra dermedt. 
Már csak be kell csomagolni és biztonságosan célba juttatni.
Mindent összevéve, jó szórakozás volt! A végeredmény is klassz lett! Remélem finom is!











2013. július 9., kedd

Levendulahahaha

Leszedtem a levendulát.

Egyenlőre csak a felét. A többit holnap szedem le. Úgy is mondhatnám, itt a levendula szüret ideje.  
Csokrokba rendezgettem, kötögettem.
Fel is akasztottam a lugasba száradni. 

Ahogy elnézem ezt a nyolc csokrocska levendulát, meg amit holnap leszedek, hááát a levendula szüret elég nagyképűen hangzik.

Idén is kiskert

Idén nem nagyon jeleskedtem a kertecskémben. 


A paradicsomot idén nem én keltettem ki, csak (nagyon csendesen mondom) vettem  a piacon  a palántákat. Igaz, sokfélét. De hááát ugye, a nyomába sem jönnek  a tavalyiaknak.
A levendula és a málna kitett magáért.

Fájdalom, de ehhez sincs sok közöm. Nőttek azok maguktól. 
A mangold is csak az a mezei, fehér nyelű. Van ugyan egy tő pink, egy tő sárga és egy tő piros is. Még van hová nőniük és bokrosodniuk. 
Szóval idén nem voltam szorgos kis kertész. De Bandikám megtett mindent! Leginkább a málnára vigyáz.

2013. július 8., hétfő

Zászlók, zászlók, zászlók a keszthelyi főutcán

Évek óta bámulom a keszthelyi főutcán a zászlókat.

Az idén is. Egyik jobb, érdekesebb, különlegesebb mint a másik! 
Most vettem a fáradságot és kicsit utánanéztem ennek a zászló dolognak. Meg is tudtam, hogy nem zászló, hanem "tértextil". Így már jobb, tényleg nem zászlók.
Idén ez tetszett a legjobban.


Balatoni nyár


Gyönyörűen kezdődött a nyár! Persze, mint minden, ez is nézőpont kérdése.
Az a rengeteg eső! De talán ettől lett ennyire szép a Balaton.

És a növények is. 
Már Pünkösdkor is ígéretes volt a dolog. De most!
Kedvencem a cserszömörce. Hatalmasra nőtt, elfogta a teljes kilátást. Az elmúlt években addig- addig nyesegettük, míg szép gömbölyű lett. Így már nem lóg bele a panorámába, szép lett a formája, ráadásul rogyásig tele van virággal. 
Azt nem tudom hogy a diófa szereti-e ezt a gyönyörű mohát, zuzmót, nem is tudom micsodát, de gyönyörű! 
A levendulát is "betakarítottam". Jöhet a levendulazselé, levendulaszirup, levendulapárnácska ... és ... és ... otthon is le kell szednem a levendulát!