2013. december 23., hétfő

Karácsonyi aprósütik, ajándékba

Tudtok ülve sütni? Én már tudok!
Két hete baleset ért, így hát feltett lábakkal üldögélek! Mind két lábamat sikerült elintéznem. A karácsony viszont jön!
Évek óta kacérkodom az apró süteményekkel. Most, hogy szobafogságra ítéltettem, eljött az ideje!

Még a hónap elején vettem néhány sütis üveget. Azért csak néhányat, mert annyira azért nem tetszett. Valami szebbet, érdekesebbet, stílusosabbat szerettem volna. Hát, az a hajó elment már! Maradtak az üvegek.
Rengeteg receptet olvastam, nagy nehezen sikerült is választanom.
Mézes puszedlit évek óta sütök, a receptet több receptből gyúrtam össze. Igazából ez a kép volt amibe teljesen beleszerettem.
Innen
Alapvetően Bilonka mézes puszedli receptjét használtam, de sok, és sokféle aszalt gyümölcsöt mandulát, mogyorót és mindenféle finomságot is tettem bele. Mikor mi van otthon.

A másik süti, amibe beleszerettem az a csokis pöfeteg. Gyönyörű!
Én ezt a receptet használtam.
Ezt a receptet használtam.
Még egy gyümölcskenyér keksz és egy kis zabpehelyhes puszedli.
A receptet itt találod.

A sütis üvegekbe vegyesen berakosgattam a sütiket. Végül egy ív celofán és egy darab zöld szalag és kész.




2013. december 19., csütörtök

Karácsonyi asztaldísz, az utolsó pillanatban- Christmas table decorations at the last minute

Mint mindig, most is az utolsó pillanatban jutottam hozzá, hogy megcsináljam az adventi asztaldíszt. Nem koszorú. Az most már menthetetlenül elmaradt. Pedig mindig elhatározom, hogy majd idén, hogy majd jövőre... 

Arra gondoltam, kezeljük úgy mint tál süteményt. Csak rakosgassuk fel egy szép tálra a gyertyát, bogyókat, gallyacskákat egyebeket. Szalagokat, pertliket arany csilli -villiket most hanyagoltam.
Évekkel ezelőtt karácsonyra kaptam ezt a gyönyörű, lapos ezüstözött tálat. Elég ránéznem és már fekete. Egy darabig pucoltam, pucoltam, aztán feladtam és jól elraktam. 
Most, ahogy a kertben szedegettem a leveleket, bogyókat eszembe jutott. Néhány mahónia és kecskerágó ágacska, néhány maradék madárbirs bogyó, amit a madarak meghagytak. És a piros gyertyák. 
Szépen elrendeztem őket és kész.






2013. december 16., hétfő

Karácsonyi ajándékzacskó- Christmas gift bag

Amikor nekiláttam, azt hittem sokkal egyszerűbb lesz. Maga a minta az is volt, de a tasak ragasztgatása nem. Sok méricskélés, hajtogatás, ragasztgatás. De még így is megérte. Érdemes volt, mert az ajándék tasakokkal sok gond van. Az egyik, hogy  legtöbbje, hogy is mondjam... giccses? Kommersz? Ízléstelen? Pont olyan mint a tavalyi? Ami klassz meg ötletes, érdekes papírból van, lassan drágább mint az ajándék ami belekerül. 
A másik ha már az ajándékokat én készítem a csomagolást miért ne?
Kell nekem az egyen zacsi?
Ezek után álltam neki az ajándéktasakoknak. Egyszerű, de érdekes legyen. Egy félig kivágott és kihajtott mintát készítettem.
Ennél a mintánál fontos a sorrend.
Először el kell készíteni  a mintát csak utána lehet összeállítani a tasakot. 
Legelső dolgom volt mintát hajtogatni. Ez a probléma! Mindig csak a szemmértékemre hagyatkozom. Most is csak meghajtogattam az A3-as rajzlapot. Aztán azért lemértem. A tasak 26×22×5 cm-es lett.  
Most is azt a gyönyörű natúr csomagoló papírt használtam. Vékony, egyik fele fényes, másik matt, szépen látszik a papír mintázata. Meghajtogattam a tasak alapját, aztán nekiláttam a mintának.
Először is sablont készítettem, hogy ne firkáljam össze a papír fonákját, mert látszani fog. Csak a fél mintát rajzoltam meg, ezt ki is vágtam. A kivágott mintát a tasak színére hajtottam.
A kiválasztott színes papírt aláragasztottam. A tasak színén megigazgattam a kihajtott mintát.
Gyakorlatilag ennyi. A minta, az alátét papír, a tasak füle mind- mind csak rajtunk múlik. Sokféle lehetőség van.


Ezek után összeállíthatjuk a tasakot. 
A fölső szegéllyel kezdtem. Visszahajtottam és oda is ragasztottam a fölső szegélyét. Ide jön majd a fogója. Miután megragasztottam ki is lyukasztottam. Most a legegyszerűbb. Ide húzom majd be a pertlit. Jó nagy csomót kötöttem rá, nehogy kicsússzon a lyukon. De oda is ragaszthatjuk.
Már csak az oldala és az alja van hátra. Az egyik tasak alját bevágtam és úgy ragasztottam össze. A másikat csak hajtogattam. Ez volt a bonyolultabb.
Egy kis vacakolással jár. Végül egy kis merevítés az aljába.
A tasak készítéséről ITT, meg ITT, vagy ITT olvashattok.

2013. december 9., hétfő

Cicapárna

Néhány párnánk kiérdemesült. Annyira nem, hogy kidobjam, de már kényelmetlenné vált. 

Gondoltam, pont jó lesz a macskáinknak. Tavaly télen az előző évben kiérdemesült kerti párnákon szunyókáltak a kályha előtt. 
Na jó! Ez egy ritka pillant. 

Ez a jellemző.

Nem nagyon akarom kimosni ezeket a párnákat.  Piszkosak is... szőrösek is...
Meg itt vannak ezek a kiszolgált párnák. Anyagom is van mindenféle, cicapárnának való is. Csak valahogy nem akaródzott nekiülni varrni.
Aztán ismét belebotlottam a csomózott párnába. Láttam már korábban is, de nem foglalkoztatott. 
Na de most!
Azt a jó kis polárt kerestem, kerestem, kerestem de sehol nem találtam.
Ám! A kezembe akadt egy kiérdemesült kabátom. Pont ez kell nekem!

Nem csak én gondoltam így!
Bevarrtam az alját, a két ujjánál és a nyakánál. Nem kis küzdelem volt! 
A felesleges részeket levágtam. 
Kifordítottam... belenyomkodtam a párnát és begomboltam a kabátot.

Kész!
Nesze neked cicapárna!





2013. december 7., szombat

Karácsonyi papírcsillagok- Christmas paper stars


Nem akármilyen papír. Karácsonyi ajándékcsomagoló papír. 
Az egyik kis csillárt fel szoktam díszíteni adventkor. Mindig máshogy, általában karácsonyfadíszekkel.
Minden évben Karácsonyról marad egy kevés csomagolópapír. Mindig csak egy kis darab. Gyűlnek, gyűlnek, gyűlnek.  Most a tavalyi ajándékcsomagoló maradékából varrtam csillagokat. Ezeket akasztgattam a csillárra.

Nem vacakoltam sablonnal, előrajzolással. Golyóstollal egyből a csomagolópapírra rajzoltam a csillagot, azt varrtam körbe. Az akasztót is rögtön belevarrtam. De előbb kötöttem egy csomót  a pertlire, nehogy kicsússzon a varratból.
Iratmegsemmisítővel felaprított újságpapírral tömtem ki, még mielőtt végig értem volna a varrással. 
Egy ceruza végével eligazgattam, aztán végig varrtam. Végül körbevágtam.

Már csak fel kellett akasztgatni.

Vigyázz... kész... Mikulás!

Idén is édességgel leptem meg az osztályomat Mikulásra. Milyen meglepő!
A tavalyi habkúp után most mézeskalácsot sütöttem nekik. Mondjuk a habkúpot vettem. De a mézeskalácsot nem.

Nem is mézeskalács, hanem puszedli. Szíveket szúrtam ki a tésztából. Amik aztán szépen meghíztak. Na jó, csizmát, angyalkát és mókust is. De azok olyan csúfak lettek!
A szíveket álcáztam  szarvasoknak. 

Egy kis celofán. Kicsi piros pompon, néhány mozgó szem, és barna zseníliadrót. 
Egy kis csomagolás, ragasztgatás, tekergetés és kész. (És máris éjfél van!) Sok babra munka. De klassz lett!