2015. augusztus 20., csütörtök

Ablak, matricafesték, Hundertwasser

Ki kellett vágatnit egy fát a ház Ny-i oldala mellöl. Így a Nap beragyog az ablakon, de annyira, hogy ez a ragyogás szemkápráztatóan verődik vissza a kőről. Nagyon kellemetlen.
Kézenfkvő volt, hogy festek valamit az ablakra. 
Az ablak fix, nem lehet leakasztani. Így végleges üvegfestékkel nem tudok dolgozni. Nagy kár! Elég sok maradt belőle a hálószoba ajtó festése után. Esetleg Tiffany művészeti fólia... ? Nagyon klassz...de most nem. Nincs  más vegyük elő a marad matricafestéket!

Azért kellet vennem néhány flakon festéket a maradékhoz, egy kéket, zöldet és egy lilát.
A képet az ablakra darabolkból rakosgattam össze, szépen lassan, kényelmesen. 
Különböző méretű és arányú darabokból állítottam össze az ablak mintáját, nagy kedvencem, Hundertwasser stílusában.
Egy átlátszó műanyag dosziét vágtam szét, erre készítettem el  a képeket.


Egyenként raktam fel a kép darabjait.



Szép lett, gyönyörűen ragyog be a Nap.

2015. augusztus 14., péntek

Paradicsom szárítása, lépésről- lépésre - Drying tomatoes, step by step

Minden ideális a paradicsom szárításához!

Tavaly elmaradt, a készletek kimerültek. A paradicsom gyönyörű, az időjárás ideális. A paradicsom száraításához. Máshoz nem annyira...
Most a piacon vettem a paradicsomot. Nekem is terem, de csak néhány tő van, az is inkább csak a napi fogyasztásra elegendő. Minden tő más- más fajta. Szép, gönyörű, kicsi sárga körte alakú, nagy szeldelt sötétpiros, ragyogó cinóber paprika alakú, és egy fehér. Egyik finomabb mint a másik!
Nincs az az egyen méretű Holland, paradicsomnak látszó plasztik paradicsom ami felvenné a versenyt egy kicsit dudoros, féloldakas frissen szedett, napmeleg paradicsommal! 
A málna az oka, hogy kevés paradicsomot ültettünk. Gyenge kezdés után megtáltosodott. Rengeteget termett, rengeteg sarjat hozott és komolyan terjeszkedik. A paradicsom rovására.
Szóval, pénteken a piacon egy idősebb asszonytól vásároltam a paradicsomot. Emlékezett rá, hogy szerdán is nála vettem 5 kg-t. Kérdezte, hogy mit csinálok vele, befőzöm? Mondtam, hogy szárítom. Kérdezte, hogyan csinálom, Ő is gondolt már rá, mert rengeteg a paradicsom  a kertjében, nem győzi befőzni...
Megnéztem a neten, mit találok erről. Elég sok mindent. 
Most megmutatom én hogyan csinálom. Nem azért mert csalhatatlan szakértő vagyok. Amit erről tudok, tapasztalatból tudom.

Szép érett paradicsomra lesz szükség.
Ne legyen túlérett, mert az megerjed, fekete pacaként szétterül.
Nyolcrészre szoktam vágni, persze a nagyon nagyokat még tovább darabolom. Igazság szerit igyekszem közel egyformákat válogatni. 
Olvastam, hogy magozzuk ki, nyomjuk ki a levét, mert így jobban szárad. Én nem szoktam.
Sütőpapíros tálcákra rendezem.

Tüllel vagy gézzel letakarom, még csipeszeket is teszek rá. A szellő miatt. A tüll a jobb, mert az púposra lehet rendezgetni. Így a legyek és muslicák nem tudnak a paradicsomon masírozni. 
Tűző napra teszem, a Nap járásához igazodva költöztetem is a tálcákat.

Az első nap után kicsit összemegy, megszárad a teteje.
 3. nap.
 5. nap.

Az 5. napon elkészült. 
Persze közbejöhet az esős idő. Ahogy most is. Nincs más választás be kell tenni a sütőbe. Alacsony hőfokon, 50-60 fokon, kicsit nyitott sütőajtónál fejeztem be a szárítást. Időnként átmozgattam az egészet. 



2 kg paradicsomból ennyi lett, nem egészen tölti meg a 0,75 l-es üveget. 8 dkg.
Ezért adják aranyért?
Végül is kb 8kg paradicsomból 50 dkg szárítmány lett.

Dobozba zártam és várja a telet.